Hertelendy család

a Hertelendy család, a Hertelendyek információs honlapja

Hertelendy Miksa

1790 - 1864

hertelendy de hertelend et Vindornyalak (*Buda-Pest 22.8.1790, +Bocsár 12.3.1864)

országgyűlési követ, kormánybiztos

 

Az 1830. szeptember 08-án Torontál megye követének választják meg.

Tagja volt azon öttagú küldöttségnek, mely 1833-ban Deák Antalt képviselői pályájának folytatására kérte fel.

Az 1833. évi országgyűlésen felhívja a rendek figyelmét a Károlyvárosban nyomtatott „Sollen wir Magyaren? című gúnyiratra, melynek szerzője sértő gúnnyal támadja meg a magyarosítási törekvéseket.

Az 1834. április 07-én tartott országgyűlésen a katonai határőrvidék polgárosítását indítványozza.

"A katonai Határőrvidék polgárosítását az 1834. évi április 7-én tartott országos értekezleten Hertelendy Miksa torontáli követ indítványozta. Ez volt az első határozott lépés. 1848-ban a katonai végvidéket, katonai jellegének fenntartása mellett, Magyarországhoz kapcsolták. Az 1861-iki országgyűlés is foglalkozott a Határőrvidékkel és beterjesztett első felirati javaslatában közjogi sérelemként említi, hogy a Határőrvidék az országgyűlésen nincs képviselve, holott arról a törvény világosan rendelkezik. (1848. V. t.-cz.). "

1839-ben Temesvár szabad királyi város, díszpolgárává választotta.

Az 1839. május 13-án tartott megyei közgyűlésen országgyűlésre követnek választják meg. Ezen az országgyűlésen a büntető-törvénykönyvi javaslat tárgyalása alkalmával, az esküdtszéki intézmény ügyében, tizenheted magával egy különvéleményt írt alá.

Az 1843 – 1844. országgyűlésen - indítványára - a rendek, országos végzésben kimondják, hogy ezen túl, az országgyűlés minden tagja magyarul köteles szólani.

1848. július 02-ára összehívott országgyűlésre, a billétei kerületben választják meg követnek.

1849-ben a debreczeni konvent, Torontál megyei kormánybiztosnak nevezte ki. " Kossuth.1849. május 7-én - Torontálba - Hertelendy Miksa képviselőt nevezte ki teljhatalmú kormánybiztossá. ..." Emiatt a pesti haditörvényszék 1851. október 06-án kétévi várfogságra és birtokainak konfiskálására (elkobzására) ítélte. Ebből a büntetésből (Kufsteinben vagy Olmützben) négy hónapot ki is töltött, azonban Ignácz bátyjának felségfolyamodványai, és főleg sógorának, báró Kibzeltern Vilmos (Lebzeltern?) altábornagynak közbenjárása folytán, nagy nehezen kiszabadult, birtokait pedig 1854-ben visszakapta.

Meghalt Bocsáron, 1864. március 12.

Felesége Beodrai Karátsonyi Mária, (született 1812. június 29. meghalt Bocsár, 1868. március 15.) Karátsonyi Bogdán és Zihrer Jakobina leánya.

Házasságot kötöttek: Beodra, 1832. június 30.

 

Arcképe - O.v. 112,X84, 5 cm -, Makó, József Attila Múzeum, lt.: 67.33.1. A kép 1924-ben került Makóra. Tóth 2002, 426.